plants.jpg.400x400_q9...

Bemutatkozás

Szobanövények, virágzó és színes levelű növények, évelők, zöldségek, cserjék és látványos fák széles választékát neveljük. Korszerű és fűtött üvegházainkban trópusi növényeket – többek között lepkeorchideákat, flamingóvirágokat, broméliaféléket, vitorlavirágot, begóniát, hibiszkuszt és trópusi színes lombú növényeket – termesztünk. Kínálatunkat évelő növények – új-guineai nebáncsvirág, petúnia, hortenzia, gólyaorr, fehér kála és dália – is gazdagítják. Az RPN díszfaiskolában korszerűen kialakított 10 hektáros területen nevelünk cserjéket, valamint őshonos és egzotikus fákat 10–800 literes konténerekben.

Édesapám, Peter Tayler 1975-ben indította el a vállalkozást üzleti partnerével, Ken Caldwellel Auckland Mount Wellington negyedében, a Waipuna úton. Miután alapdiplomát szerzett a kertészettudományi karon, apám a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium munkatársaként kertészeteket látogatott és látott el tanáccsal. Az egyik ilyen kertészet egy paradicsomtermelőé volt, aki mellékesen nevelt néhány más növényt, például cikláment és kankalint is. Massey Wood felkereste apámat, elmondta, hogy hamarosan nyugdíjba megy, és megkérdezte, hogy átvenné-e a gazdaságát. Apám átvette, megszabadult a paradicsompalántáktól, és növények nevelésébe kezdett. 1982-ben átköltözött jelenlegi telephelyünkre, Ramaramába. Jómagam a Massey Egyetem alkalmazott tudományok karán szereztem alapdiplomát, egy rövid ideig más jellegű munkát vállaltam, majd visszajöttem, amilyen gyorsan csak tudtam! Mindig is azt terveztem, hogy visszatérek kertészetünkbe. Ennek a célnak szenteltem tanulmányaimat is. Visszatérésem után néhány évig növényeket ültettem, majd 4 vagy 5 évet töltöttem a faiskolában, végül pedig az értékesítéssel kezdtem foglalkozni. Néhány év elteltével felkértünk egy külsős üzleti tanácsadót, a nagybátyámat, hogy segítsen kidolgozni egy stratégiai tervet arra vonatkozólag, hogyan integrálódhatnék a vállalat vezetésébe, hogy apám a nyugdíjas évei előtt lassanként visszavonulhasson az üzleti élettől. Azóta is fontos számomra, hogy havonta értekezzem egy külsős üzleti tanácsadóval, és rendszeresen átnézzük a stratégiai terveket. Akkoriban nagy szükségünk volt erre a stratégiai tervre, hogy mindenki – a munkatársainkat, apámat és engem is beleértve – tisztában legyen azzal, hogy mi történik. Úgy vélem, azért nem volt nehéz a munkatársaknak kezelni, hogy az üzlet átszállt apáról fiúra, mert mindenki pontosan tudta, hogyan fog lezajlani a folyamat. 

Miért döntött úgy, hogy beszáll a családi vállalkozásba?

Egészen fiatal korom óta szerettem kijárni a kertészetbe, és részese akartam lenni az ott zajló munkának. Érdekeltek a növények, és úgy éreztem, klassz lenne bekerülni a családi vállalkozásba. A legkorábbi emlékeim közé tartozik, hogy egy ősrégi ültetőgéppel ültetek, traktorok érkeznek, villájukon 3 polccal, kézzel feltöltöm azokat, majd több kosárnyi fuksziát viszek az árnyékolt fóliasátorba. A legizgalmasabb az volt, hogy megpróbáltam rekordsebességgel ültetni, és hogy fizetést is kaptam. 10 vagy 11 éves lehettem, amikor apám az iskolai szünetekben 1 hétre kivitt a kertészetbe, majd amint betöltöttem a 14. életévemet, ez az időszak 2 hétre növekedett. 15–17 éves koromban már az összes iskolai szünetet a kertészetben töltöttem. Nagyon élveztem apámmal a munkába járást, az oda-vissza autózást, az ültetést. Lelkesen beszámoltam neki arról, hogy hány növényt ültettem el, és hogy ahhoz mennyi virágföldkeveréket kellett gyártania a traktorral! Nem nagyon érdekelt, hogy mennyi pénzt kaptam, inkább az motivált, amit csináltam. Hogy meglegyen a munka, és kiderüljön, hogy mennyit tudtunk elvégezni.

Mi volt az első dolog, amit megváltoztatott? És miért?

Az első dolog, amit megváltoztattam az volt, hogy saját kézbe vettem a szállítmányozást. Korábban fuvarozókat bíztunk meg mindennel, a szobanövények és a fák szállításával egyaránt. Idővel azonban az ágazatra jellemző ingadozó és kiszámíthatatlan kereslet miatt kezdett problémássá válni a fák fuvarozókkal történő kiszállítása. Hogy az ügyfelek jobb kiszolgálása motiválta-e a szállítmányozás házon belüli megoldását, vagy csak jó ürügy volt ahhoz, hogy vehessek egy vadonatúj teherautót...? Valószínűleg mindkettő – ugyanis imádom a teherautókat! A Rainbow Parks Nurseries flottája jelenleg 7 teherautót és több pótkocsit számlál. 

schermafbeelding_2021-04-28_om_09.56.08.jpg (copy1)

Mit tanácsolna azoknak, akik fontolgatják, hogy beszállnak a családi vállalkozásba vagy átveszik azt?

Nagyon egyszerű: kérjenek tanácsot. Dolgozzanak ki egy tervet. Ne alkalmazzák az első szembejövő tanácsadót, szerezzenek referenciákat, és azok alapján hozzák meg döntésüket. Készítsenek stratégiai tervet, tartsák a dolgozóasztalukon vagy elérhető közelségben, és rendszeresen vizsgálják felül, tartsanak megbeszéléseket a vállalkozásban érdekeltekkel. Ez nagyon fontos. Túlságosan könnyű alapos mérlegelés nélkül megvenni valami vonzó dolgot. A mi tanácsadónk ott ül a vezetőségi megbeszéléseken, és egy bizonyos összeg fölött minden beruházást meg kell indokolnunk, ami végső soron a hasznunkra válik. Egy családi vállalkozásban az embernek nem lehetnek titkai.

schermafbeelding_2021-04-28_om_09.56.08.jpg (copy1)

Mit tartogat a jövő?

Mostanában jó néhány kihívással szembesült vállalkozásunk: először is nyakunkon a városok terjeszkedése, ami sok fejtörést okoz, másodszor pedig a fenntarthatóság jegyében fel kell váltanunk az üvegházaink fűtéséhez használt fosszilis tüzelőanyagokat, miközben a földgáz ára az egekbe szökött. Remélem, a jövőben tovább folytathatjuk a korszerűsítést és a bővítést, továbbá lépést tudunk tartani a legújabb technológiákkal és trendekkel, biztosítva a legjobb minőségű termékeket. Az az álmom, hogy kijjebb költöztetjük a kertészetet a városból! Szeretnék átköltözni egy óriási telephelyre, ahol hatékonyabb, automatizáltabb és fenntarthatóbb termelést tudnánk folytatni. Ebben természetesen az a kihívás, hogy megtérül-e az új telephelybe fektetett beruházásunk. Úgy gondolom, hogy meg tudok birkózni ezzel a kihívással.

naar_boven.jpg (copy)
newzealand.png (copy)
".jpg (copy3)
foto4 (copy)

Generációk: Andrew Tayler (43), 2. generáció

Díszkertészet: Rainbow Park Nurseries (RPN), Új-Zéland

„Akkoriban nagy szükségünk volt erre a stratégiai tervre, hogy mindenki – a munkatársainkat, apámat és engem is beleértve – tisztában legyen azzal, hogy mi történik. 

kruis-zwart.png (copy1)
foto4 (copy)
".jpg (copy3)
newzealand.png (copy)
schermafbeelding_2021... (copy1)
schermafbeelding_2021... (copy2)
schermafbeelding_2021... (copy3)

Bemutatkozás

Miért döntött úgy, hogy beszáll a családi vállalkozásba?

Egészen fiatal korom óta szerettem kijárni a kertészetbe, és részese akartam lenni az ott zajló munkának. Érdekeltek a növények, és úgy éreztem, klassz lenne bekerülni a családi vállalkozásba. A legkorábbi emlékeim közé tartozik, hogy egy ősrégi ültetőgéppel ültetek, traktorok érkeznek, villájukon 3 polccal, kézzel feltöltöm azokat, majd több kosárnyi fuksziát viszek az árnyékolt fóliasátorba. A legizgalmasabb az volt, hogy megpróbáltam rekordsebességgel ültetni, és hogy fizetést is kaptam. 10 vagy 11 éves lehettem, amikor apám az iskolai szünetekben 1 hétre kivitt a kertészetbe, majd amint betöltöttem a 14. életévemet, ez az időszak 2 hétre növekedett. 15–17 éves koromban már az összes iskolai szünetet a kertészetben töltöttem. Nagyon élveztem apámmal a munkába járást, az oda-vissza autózást, az ültetést. Lelkesen beszámoltam neki arról, hogy hány növényt ültettem el, és hogy ahhoz mennyi virágföldkeveréket kellett gyártania a traktorral! Nem nagyon érdekelt, hogy mennyi pénzt kaptam, inkább az motivált, amit csináltam. Hogy meglegyen a munka, és kiderüljön, hogy mennyit tudtunk elvégezni.

Mi volt az első dolog, amit megváltoztatott? És miért?

Az első dolog, amit megváltoztattam az volt, hogy saját kézbe vettem a szállítmányozást. Korábban fuvarozókat bíztunk meg mindennel, a szobanövények és a fák szállításával egyaránt. Idővel azonban az ágazatra jellemző ingadozó és kiszámíthatatlan kereslet miatt kezdett problémássá válni a fák fuvarozókkal történő kiszállítása. Hogy az ügyfelek jobb kiszolgálása motiválta-e a szállítmányozás házon belüli megoldását, vagy csak jó ürügy volt ahhoz, hogy vehessek egy vadonatúj teherautót...? Valószínűleg mindkettő – ugyanis imádom a teherautókat! A Rainbow Parks Nurseries flottája jelenleg 7 teherautót és több pótkocsit számlál. 

Mit tanácsolna azoknak, akik fontolgatják, hogy beszállnak a családi vállalkozásba vagy átveszik azt?

Nagyon egyszerű: kérjenek tanácsot. Dolgozzanak ki egy tervet. Ne alkalmazzák az első szembejövő tanácsadót, szerezzenek referenciákat, és azok alapján hozzák meg döntésüket. Készítsenek stratégiai tervet, tartsák a dolgozóasztalukon vagy elérhető közelségben, és rendszeresen vizsgálják felül, tartsanak megbeszéléseket a vállalkozásban érdekeltekkel. Ez nagyon fontos. Túlságosan könnyű alapos mérlegelés nélkül megvenni valami vonzó dolgot. A mi tanácsadónk ott ül a vezetőségi megbeszéléseken, és egy bizonyos összeg fölött minden beruházást meg kell indokolnunk, ami végső soron a hasznunkra válik. Egy családi vállalkozásban az embernek nem lehetnek titkai.

Mit tartogat a jövő?

Mostanában jó néhány kihívással szembesült vállalkozásunk: először is nyakunkon a városok terjeszkedése, ami sok fejtörést okoz, másodszor pedig a fenntarthatóság jegyében fel kell váltanunk az üvegházaink fűtéséhez használt fosszilis tüzelőanyagokat, miközben a földgáz ára az egekbe szökött. Remélem, a jövőben tovább folytathatjuk a korszerűsítést és a bővítést, továbbá lépést tudunk tartani a legújabb technológiákkal és trendekkel, biztosítva a legjobb minőségű termékeket. Az az álmom, hogy kijjebb költöztetjük a kertészetet a városból! Szeretnék átköltözni egy óriási telephelyre, ahol hatékonyabb, automatizáltabb és fenntarthatóbb termelést tudnánk folytatni. Ebben természetesen az a kihívás, hogy megtérül-e az új telephelybe fektetett beruházásunk. Úgy gondolom, hogy meg tudok birkózni ezzel a kihívással.

naar_boven.jpg (copy)
naar_boven.jpg (copy2)

We grow a wide range of indoor plants, flowering and foliage, perennial plants, vegetables, shrubs and specimen trees. Our heated state-of-the-art glasshouses enable the production of tropical plants including Phalaenopsis Orchids, Anthuriums, Bromeliads, Peace Lilies, Begonias, Hibiscus and tropical foliage. We also produce perennials including New Guinea Impatiens, Petunias, Hydrangeas, Geraniums, Calla Lilies and Dahlias. RPN’s tree nursery produces shrubs and specimen native and exotic trees in containers from 10 litres up to 800 litres on our modern 10-hectare container nursery.

My dad, Peter Tayler, started in 1975 with his business partner Ken Caldwell in Waipuna Rd, Mt Wellington, Auckland.  Dad did a Bachelor Degree in Horticultural science and after that became an MAF officer who used to go to all of the nurseries and advise them.  One of these nurseries was a tomato grower who used to grow a few things like cyclamen and polyanthus on the side. Massey Wood approached Peter and told him he was retiring and asked Dad whether he wanted to take over. Dad did, got rid of all of the tomatoes and started growing plants. In 1982 dad moved out to what is our current site in Ramarama. I studied Bachelor of Applied Science at Massey University and after doing a little bit of work outside the nursery, I came back as soon as I could!  My plan had always been to come back to the nursery. It was why I went to study. When I returded, I spent a couple of years in potting, then 4 or 5 years in the tree nursery, and finally started doing the sales.  After a few years we then engaged an external business advisor, my uncle, to help develop a strategic plan as to how I was going to get integrated into the management of business, to enable my dad to start to winding back from the business and eventually retire. It is still important to me to have monthly meetings and review strategic plans regularly with an external advisor to the business. The process back then was essential so that everyone, the staff, dad, and myself, knew what was happening. I don’t think it was difficult for the staff to handle this transition from father to son, because everyone was aware of what was happening. 

„Akkoriban nagy szükségünk volt erre a stratégiai tervre, hogy mindenki – a munkatársainkat, apámat és engem is beleértve – tisztában legyen azzal, hogy mi történik. 

Díszkertészet: Rainbow Park Nurseries (RPN), Új-Zéland

Generációk: Andrew Tayler (43), 2. generáció