undefined

Bemutatkozás

Ilse Jochems vagyok, 23 éves. Tanulmányaimat a HAS alkalmazott tudományok egyetemén végeztem, majd diploma után a családi faiskolában kezdtem dolgozni, de részmunkaidőben a szakoktatásban tanítok 12 és 16 év közötti diákokat a zöld ágazattal kapcsolatos ismeretekre. 

10 hektáros kertészetünkben konténerben neveljük a növényállományt, amely főként babérhangából, veronikacserjéből, fenyőfélékből és fűfélékből áll. Mindezek számos változatban kaphatók. A nagybátyám egy közeli faluban tart fent egy kertészetet, és a két kertészet About Plants Zundert b.v. néven közös kereskedelmi vállalatot működtet. Az About Plants Zundert b.v. a mi növényeink mellett a környék más kertészeteinek termékeit is forgalmazza, ami lehetővé teszi számunkra, hogy garantáljuk az aznapi kiszállítást, és tovább bővítsük termékskálánkat. Ügyfélkörünk zöme holland és külföldi kertészeti áruházakból és tájépítőkből áll.

Miért döntött úgy, hogy beszáll a családi vállalkozásba?

Úgy emlékszem, mindig is szerettem a kertészetet. Már kicsi gyerekként is bejártam a kertészetbe iskola után és az iskolai szünetekben, hogy ládákból bunkert építsek a növényházban. 13–14 éves lehettem, amikor elkezdtem besegíteni szombatonként és iskolai szünetekben. Középiskolás éveim felénél döntöttem el, hogy mezőgazdaságot és kertészetet fogok tanulni, ekkor választottam igazán a növényeket. Egészen a HAS Egyetemen töltött utolsó szemeszteremig úgy volt, hogy a tanulmányaim végeztével rögtön a családi vállalkozásnál helyezkedem el, de aztán jött egy e-mail, amelyben felkínálták a lehetőséget, hogy tanítsak, ami nagyon vonzott. Most, hogy részmunkaidőben tanítok, nagyon tetszik, hogy fel tudom kelteni a gyerekek érdeklődését az olyan zöld témák iránt, mint a szaporítás, a tájépítészet, a virágkötészet és általában a növények, ugyanakkor nem tudnám teljes időben csinálni... örülök, hogy mindkét hivatásból kivehetem a részem. Hosszú távú tervem pedig az, hogy teljes erőbedobással a kertészetben fogok dolgozni, és abbahagyom a tanítást, mert ez az, amit igazán szeretnék. Tapasztalatszerzésnek viszont kiváló – más munkáltatónak dolgozni, új emberekkel ismerkedni, új dolgokat elsajátítani. És nem kell majd teljesen feladnom a tanítást. A jövőben remélhetőleg faiskolánkban saját tantermemben folytathatom az oktatást, különböző életkorú diákjaimmal.

A következő évtől (2022-től) kezdve legfeljebb heti 2,5 napot fogok tanítással tölteni, a fennmaradó időben otthon dolgozom majd, a kertészetben. A jelenleg tájépítészettel foglalkozó öcsém is hazatér majd, és együtt fogjuk vezetni a kertészetet. Még számos dologban meg kell állapodnunk, ilyen például a munkamegosztás. Az öcsém nem egy otthonülő típus, úgyhogy nagyon is elképzelhető, hogy az irodai munka egy része automatikusan rám fog hárulni, de majd meglátjuk. A tudásom alapján irányíthatnám akár a növénytermesztést is, számomra ez is nagyon izgalmas terület. A realitás talaján maradva azonban, abból kiindulva, ahogy a szüleink vezetik a vállalatot, egy személynek túl sok lenne a termeléssel, a pénzügyekkel, az értékesítéssel és minden egyébbel foglalkoznia. Ezért inkább megosztjuk a felelősséget egymás között.

schermafbeelding_2021-04-28_om_09.56.08.jpg (copy)

Mi volt az első dolog, amit megváltoztatott? És miért?

Tanárként első kézből tapasztalom, hogy a közeljövőben munkaerőhiánnyal kell majd számolnunk a zöld ágazatban. Éveken keresztül a mi kertészetünkben sem dolgoztak fiatalok. Jelenleg tizenöt kamasz jár hozzánk szombatonként besegíteni, és nem mindegyikük tanul kertészetet, az egyik közülük ápolónő szeretne lenne, másikuk asztalos, sőt, van olyan is, aki fodrász! Úgy vélem, hogy lehetőséget kell adnunk a fiataloknak arra, hogy egy kertészetben saját tapasztalatot szerezzenek, különben soha nem leszünk képesek a megfelelő embereket bevonzani. Számos tévhit forog ugyanis közkézen a zöld ágazattal kapcsolatban. Az emberek azt képzelik, hogy ha esik, ha fúj, egész nap a szabadban dolgozunk, és térdig gázolunk a sáros agyagban. Sokan állítják, hogy oda vannak a „zöldért”, de félnek a bogaraktól – pedig számos bogár rendkívül hasznos tevékenységet végez!

Régiónk kertészeti egyesületével, a TreePorttal tavaly nyáron „Groen; Zeker doen!” címmel kampányt indítottunk. Interjút forgattunk a zöld ágazatban dolgozó tizenöt fiatal szakemberrel, és nem csak fiatal termelőkkel. Meg akarjuk mutatni a zöld ágazat minden oldalát, hiszen az a növényeken kívül annyi minden másról is szól: technológiáról, automatizálásról és gépesítésről, innovációról, marketingről, értékesítésről... Ezek mind a „zöld” ágazat részét képezik, de csak kevesen vannak tudatában ennek. Ezen szeretnénk változtatni. Több fiatal érdeklődését kell felkeltenünk az ágazat iránt.

A mi kertészetünket és üzleti folyamatainkat illetően is van néhány dolog, amelyet igyekeztem fokozatosan továbbfejleszteni. Ezek viszonylag kisebb jelentőségű dolgok, amelyekre apa általában először csak legyint, hogy „nem lesz ez így jó”, de aztán kipróbáljuk, és egy kicsit valóban hatékonyabbá teszik a munkát. Ilyen volt például, amikor átrendeztük az előcsarnokot, ahol a rendeléseket készítjük elő. Utólag aztán apa elismeri, hogy tényleg jobban működik úgy, ahogy javasoltam. Már van egy MPSA+ tanúsítványunk, és most éppen azon dolgozom, hogy szerezzünk egy MPS-GAP minőségi tanúsítványt is, úgyhogy nemsokára érkeznek az auditorok. Ezek mind olyan dolgok, amelyekre korábban nem gondoltak a szüleim, de a jövőben sort kell keríteni rájuk.

schermafbeelding_2021-04-28_om_09.56.08.jpg (copy1)

Mit tartogat a jövő?

Úgy gondolom, hogy még van hová terjeszkednünk, tovább bővítenünk a vállalatot. Apa korábban nem akarta, hogy növekedjünk, de éppen most jött be a szobába, és hallotta mit mondott, már ő is a bővülés mellett foglal állást. A HAS Egyetemen azt tanították, hogy a stagnálás a miénkhez hasonló vállalkozásoknál egyenlő a hanyatlással. Ezért örülök, hogy úgy néz ki, apa meggondolta magát! Valószínűleg az előttünk álló évben sokat fogunk beszélgetni a jövőről, különösen azután, hogy az öcsém, Ruud is hazajött. A szüleim már most bevonnak a nagyobb projektekbe, például éppen egy új raktárat építünk, amelynek közösen nézzük át az építési terveit. Anya és apa a semmiből építették fel ezt a vállalkozást, úgyhogy nehéz nekik kiadni a kezükből a dolgokat, különösen apának. De biztos vagyok benne, hogy nyílt kommunikáció és beszélgetések révén megtaláljuk a megoldást.

Jövőbeli terveim egyike, hogy szeretném a lehető legvonzóbbá tenni termékkínálatunkat. Számtalan különleges, szabadalmazott növényfajtát árulunk, amelyeket nem egykönnyen lehet máshonnan beszerezni. Jó lenne átnézni a kínálatot és talán változtatni néhány dolgon, például 30 fajta babérhangánk van, tényleg meg kell tartanunk mind a harmincat? Néhányuk helyett bevezethetnénk új, izgalmas növényeket. A legnagyobb reményem vagy álmom, hogy kifejlesztek és piacra dobok egy teljesen egyedi növényfajtát. Ez csodálatos lenne.

naar_boven.jpg (copy)
nl kaart (copy) foto5 (copy)
".jpg (copy2)

Ilse Jochems (23), 2. generáció

„Még számos dologban meg kell állapodnunk, ilyen például a munkamegosztás. 

Díszkertészet: Jochems-Van Opstal, Hollandia

kruis-zwart.png (copy1)
foto5 (copy)
".jpg (copy2)
nl kaart (copy)

Bemutatkozás

Ilse Jochems vagyok, 23 éves. Tanulmányaimat a HAS alkalmazott tudományok egyetemén végeztem, majd diploma után a családi faiskolában kezdtem dolgozni, de részmunkaidőben a szakoktatásban tanítok 12 és 16 év közötti diákokat a zöld ágazattal kapcsolatos ismeretekre. 

10 hektáros kertészetünkben konténerben neveljük a növényállományt, amely főként babérhangából, veronikacserjéből, fenyőfélékből és fűfélékből áll. Mindezek számos változatban kaphatók. A nagybátyám egy közeli faluban tart fent egy kertészetet, és a két kertészet About Plants Zundert b.v. néven közös kereskedelmi vállalatot működtet. Az About Plants Zundert b.v. a mi növényeink mellett a környék más kertészeteinek termékeit is forgalmazza, ami lehetővé teszi számunkra, hogy garantáljuk az aznapi kiszállítást, és tovább bővítsük termékskálánkat. Ügyfélkörünk zöme holland és külföldi kertészeti áruházakból és tájépítőkből áll.

undefined

Miért döntött úgy, hogy beszáll a családi vállalkozásba?

Úgy emlékszem, mindig is szerettem a kertészetet. Már kicsi gyerekként is bejártam a kertészetbe iskola után és az iskolai szünetekben, hogy ládákból bunkert építsek a növényházban. 13–14 éves lehettem, amikor elkezdtem besegíteni szombatonként és iskolai szünetekben. Középiskolás éveim felénél döntöttem el, hogy mezőgazdaságot és kertészetet fogok tanulni, ekkor választottam igazán a növényeket. Egészen a HAS Egyetemen töltött utolsó szemeszteremig úgy volt, hogy a tanulmányaim végeztével rögtön a családi vállalkozásnál helyezkedem el, de aztán jött egy e-mail, amelyben felkínálták a lehetőséget, hogy tanítsak, ami nagyon vonzott. Most, hogy részmunkaidőben tanítok, nagyon tetszik, hogy fel tudom kelteni a gyerekek érdeklődését az olyan zöld témák iránt, mint a szaporítás, a tájépítészet, a virágkötészet és általában a növények, ugyanakkor nem tudnám teljes időben csinálni... örülök, hogy mindkét hivatásból kivehetem a részem. Hosszú távú tervem pedig az, hogy teljes erőbedobással a kertészetben fogok dolgozni, és abbahagyom a tanítást, mert ez az, amit igazán szeretnék. Tapasztalatszerzésnek viszont kiváló – más munkáltatónak dolgozni, új emberekkel ismerkedni, új dolgokat elsajátítani. És nem kell majd teljesen feladnom a tanítást. A jövőben remélhetőleg faiskolánkban saját tantermemben folytathatom az oktatást, különböző életkorú diákjaimmal.

A következő évtől (2022-től) kezdve legfeljebb heti 2,5 napot fogok tanítással tölteni, a fennmaradó időben otthon dolgozom majd, a kertészetben. A jelenleg tájépítészettel foglalkozó öcsém is hazatér majd, és együtt fogjuk vezetni a kertészetet. Még számos dologban meg kell állapodnunk, ilyen például a munkamegosztás. Az öcsém nem egy otthonülő típus, úgyhogy nagyon is elképzelhető, hogy az irodai munka egy része automatikusan rám fog hárulni, de majd meglátjuk. A tudásom alapján irányíthatnám akár a növénytermesztést is, számomra ez is nagyon izgalmas terület. A realitás talaján maradva azonban, abból kiindulva, ahogy a szüleink vezetik a vállalatot, egy személynek túl sok lenne a termeléssel, a pénzügyekkel, az értékesítéssel és minden egyébbel foglalkoznia. Ezért inkább megosztjuk a felelősséget egymás között.

schermafbeelding_2021-04-28_om_09.56.08.jpg (copy)

Mi volt az első dolog, amit megváltoztatott? És miért?

Tanárként első kézből tapasztalom, hogy a közeljövőben munkaerőhiánnyal kell majd számolnunk a zöld ágazatban. Éveken keresztül a mi kertészetünkben sem dolgoztak fiatalok. Jelenleg tizenöt kamasz jár hozzánk szombatonként besegíteni, és nem mindegyikük tanul kertészetet, az egyik közülük ápolónő szeretne lenne, másikuk asztalos, sőt, van olyan is, aki fodrász! Úgy vélem, hogy lehetőséget kell adnunk a fiataloknak arra, hogy egy kertészetben saját tapasztalatot szerezzenek, különben soha nem leszünk képesek a megfelelő embereket bevonzani. Számos tévhit forog ugyanis közkézen a zöld ágazattal kapcsolatban. Az emberek azt képzelik, hogy ha esik, ha fúj, egész nap a szabadban dolgozunk, és térdig gázolunk a sáros agyagban. Sokan állítják, hogy oda vannak a „zöldért”, de félnek a bogaraktól – pedig számos bogár rendkívül hasznos tevékenységet végez!

Régiónk kertészeti egyesületével, a TreePorttal tavaly nyáron „Groen; Zeker doen!” címmel kampányt indítottunk. Interjút forgattunk a zöld ágazatban dolgozó tizenöt fiatal szakemberrel, és nem csak fiatal termelőkkel. Meg akarjuk mutatni a zöld ágazat minden oldalát, hiszen az a növényeken kívül annyi minden másról is szól: technológiáról, automatizálásról és gépesítésről, innovációról, marketingről, értékesítésről... Ezek mind a „zöld” ágazat részét képezik, de csak kevesen vannak tudatában ennek. Ezen szeretnénk változtatni. Több fiatal érdeklődését kell felkeltenünk az ágazat iránt.

A mi kertészetünket és üzleti folyamatainkat illetően is van néhány dolog, amelyet igyekeztem fokozatosan továbbfejleszteni. Ezek viszonylag kisebb jelentőségű dolgok, amelyekre apa általában először csak legyint, hogy „nem lesz ez így jó”, de aztán kipróbáljuk, és egy kicsit valóban hatékonyabbá teszik a munkát. Ilyen volt például, amikor átrendeztük az előcsarnokot, ahol a rendeléseket készítjük elő. Utólag aztán apa elismeri, hogy tényleg jobban működik úgy, ahogy javasoltam. Már van egy MPSA+ tanúsítványunk, és most éppen azon dolgozom, hogy szerezzünk egy MPS-GAP minőségi tanúsítványt is, úgyhogy nemsokára érkeznek az auditorok. Ezek mind olyan dolgok, amelyekre korábban nem gondoltak a szüleim, de a jövőben sort kell keríteni rájuk.

Mit tartogat a jövő?

schermafbeelding_2021-04-28_om_09.56.08.jpg (copy1)

Úgy gondolom, hogy még van hová terjeszkednünk, tovább bővítenünk a vállalatot. Apa korábban nem akarta, hogy növekedjünk, de éppen most jött be a szobába, és hallotta mit mondott, már ő is a bővülés mellett foglal állást. A HAS Egyetemen azt tanították, hogy a stagnálás a miénkhez hasonló vállalkozásoknál egyenlő a hanyatlással. Ezért örülök, hogy úgy néz ki, apa meggondolta magát! Valószínűleg az előttünk álló évben sokat fogunk beszélgetni a jövőről, különösen azután, hogy az öcsém, Ruud is hazajött. A szüleim már most bevonnak a nagyobb projektekbe, például éppen egy új raktárat építünk, amelynek közösen nézzük át az építési terveit. Anya és apa a semmiből építették fel ezt a vállalkozást, úgyhogy nehéz nekik kiadni a kezükből a dolgokat, különösen apának. De biztos vagyok benne, hogy nyílt kommunikáció és beszélgetések révén megtaláljuk a megoldást.

Jövőbeli terveim egyike, hogy szeretném a lehető legvonzóbbá tenni termékkínálatunkat. Számtalan különleges, szabadalmazott növényfajtát árulunk, amelyeket nem egykönnyen lehet máshonnan beszerezni. Jó lenne átnézni a kínálatot és talán változtatni néhány dolgon, például 30 fajta babérhangánk van, tényleg meg kell tartanunk mind a harmincat? Néhányuk helyett bevezethetnénk új, izgalmas növényeket. A legnagyobb reményem vagy álmom, hogy kifejlesztek és piacra dobok egy teljesen egyedi növényfajtát. Ez csodálatos lenne.

naar_boven.jpg (copy)
naar_boven.jpg (copy2)

„Még számos dologban meg kell állapodnunk, ilyen például a munkamegosztás. 

Díszkertészet: Jochems-Van Opstal, Hollandia

Ilse Jochems (23), 2. generáció